Ezúttal csütörtökön ülésezett a kormány, Gulyás Gergely és Vitályos Eszter mellett pedig most Bóka János európai ügyekért felelős miniszter tart kormányinfót. Élő közvetítésünk.
10,2 milliárd euró is több a soknál – véli az Európai Parlament jogi bizottsága, a véleményt pedig osztják a nagy frakciók vezetői is.
Magyarország az első uniós tagállam, ami ellen jogállamisági eljárás indult, amelynek az egyik leglátványosabb következménye az, hogy az országnak szánt uniós támogatásokat befagyasztották, a kifizetések leálltak. De mit jelent ez a gyakorlatban? Mi ez az egész folyamat, miért indult el és meddig tarthat? Cseh Katalin EP-képviselővel beszélgetve a legalapvetőbb kérdésektől indultunk, hogy utánajárjunk, vajon van-e visszaút, és ha igen, akkor hogyan?
Vera Jourová elmondása szerint még mindig nem kaptak a válaszokat az igazságügyi reformról szóló kérdésekre.
Folytatódik a kötélhúzás Brüsszel és Budapest között, két miniszter utazott az Európai Bizottsághoz, de konkrétumokról alig számoltak be.
A kohéziós alapok egy része, valamint az 5,8 milliárd eurós helyreállítási alap azért nem érkezik, mert a magyar kormány nem teljesíti az ehhez szükséges jogállamisági feltételeket. Ukrajnát valóban támogatja az EU, de nem a tagállamoknak szánt költségvetésből. Nem is tehetné, hiszen Kijev nem az Európai Unió tagja.
A magyar kormány egyelőre teljesen tehetetlen az EU pénzügyi érdekeit védő jogállamisági eljárással szemben. Nem elég, hogy nem kap pénzt, Orbán Viktor "szabadságharcában" Magyarország elveszítette a szövetségeseit, elbukta a bírósági pert, és kiderült, érdekérvényesítő képessége sincs az uniós intézményekkel folytatott vitában.
Szerdán hírt adtunk arról, hogy az Európai Bizottság alelnöke, Vera Jourova azt mondta, hogy csak akkor juthat Magyarország bármilyen uniós forráshoz, ha mind a 27, úgynevezett szupermérföldkövet teljesíti. Vagyis az igazságszolgáltatási csomag önmagában nem szabadít fel forrásokat. Csütörtökre azonban Brüsszelben árnyalták ezt a kijelentést, ettől viszont nem kerültek közelebb az uniós pénzek.
A magyar kormány hetente többször is nagy előrelépésről számol be az uniós pénzek kapcsán, a valóság azonban az, hogy még mindig hónapokra vagyunk attól, hogy megnyíljon a pénzcsap. De ez az optimista forgatókönyv.
Délelőtt Varga Judit sikerként harangozta be az uniós pénzekről szóló megállapodást, az Európai Bizottság óvatosan kommentált, az Európai Parlament azonban újabb rést talált a pajzson.
További egyeztetésekben állapodott meg Navracsics Tibor Brüsszelben, aki úgy véli, hogy nyárra lezárulhat a folyamat, és azt követően juthat forrásokhoz Magyarország.
Újabb virtuális határidőn vagyunk túl, mégsem jöttek meg az EU-s pénzek. De hol vannak? Közéleti podcastunk legfrissebb adásában összefoglaljuk, hol akadnak el a tárgyalások Brüsszel és Budapest között, miért teljesen értelmetlen a magyar diplomácia harca minden és mindenki ellen, és válaszolunk arra is, hogy eléldegélhet-e a kormány az uniós források nélkül.
A EP-képviselők frusztráltsága érződött azon az eseményen, amelyen két európai parlamenti szakbizottság előtt a Magyarországnak járó uniós forrásokról, az ezzel kapcsolatos eljárásokról faggattak három uniós biztost. A képviselők leginkább azt vetették fel, hogy a Bizottságtól kevés és nehezen értelmezhető információt kaptak. Ez az érzésük vélhetően nem szűnt meg a kétórás vitát követően sem.
Valószínűleg a folyamatban lévő uniós ügyek közül az egyik legbonyolultabbak a Magyarországnak járó pénzek befagyasztásával kapcsolatos eljárások. Különböző jogszabályok, egymást erősítő döntések, hivatkozások, párhuzamos magyarországi és brüsszeli történések útvesztőjében kell kiigazodnia nemcsak a hírek után érdeklődőknek, hanem a híreket megíróknak, azaz az újságíróknak is.
Az Európai Parlament négy pártja óvatosságra inti az Európai Bizottságot azzal kapcsolatban, hogy pozitívan értékelik-e a magyar igazságügyi reformokat. Ha ez megtörténik, Magyarország hozzájuthat a befagyasztott források egy részéhez.
Az Európai Bizottság alelnöke kategorikusan cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint Brüsszel engedett Budapestnek annak fejében, hogy a magyar kormány ne vétózza meg Ukrajna pénzügyi támogatását. Magyarország számára elérhető közelségbe került a hétéves költségvetés egy része, ebben azonban nincs újdonság, sőt, a határidő egy hónappal kitolódott.
Gyűlnek a dokumenumtok az Európai Bizottságnál azzal kapcsolatban, hogy miért nem kaphat Magyarország uniós pénzeket.
A Fidesz úgy érzi, hogy egy jelentés alapján az uniós források elől az utolsó akadályok is elhárultak. A jelentésben azonban egészen más megállapítások szerepelnek.
Az Európai Parlament két szakbizottsága hallgatta meg Johannes Hahn költségvetési biztost, aki nagyon borúlátóan látja a magyar pénzek ügyét, bár kincstári optimizmussal bizonyos előrelépésekről is beszámolt. A Fidesz szerint Magyarországot bele akarják kényszeríteni a háborúba, azért nem adnak pénzt.
Brüsszel és a magyar kormány több mint egy éve egyezkedik a visszatartott magyar uniós pénzekről. Ez az úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében történik, ezt a politikában és a médiában gyakran emlegetik együtt a demokrácia védelmével. A számonkért gazdaságpolitikai és korrupcióellenes feltételek csak áttételesen kapcsolódnak a demokráciához, úgy viszont nagyon.
